Felettébb érdekes és pimasz - talán szentségtörés – felvetés lenne, hogy abból a 160 ezer magyar kiskatona halálából mennyit kellene drága jó Mátyás királyunk nyakába varrni. Ne rémülj meg! Én nem szeretem Mátyás királyt! Illetve pontosítanom kell. Mátyást annyira szeretem, mint egy mindenhonnan jól összevásárolt bajnokok ligáját nyert sztár focicsapatot, amíg nyer! Ám miután szétszélednek a játékosok, s jönnek a borús vereségek, utálom, sőt gyűlölöm azt, ki szomjamat egy korty borral kezelte, de a fürtöket tenyésző fás szárú tőkékre se gondja se tehetsége nem volt! A cseh és lengyel koronát próbálta megszerezni. A pápa buzdítására megtámadta az ’eretnek’ huszitákat. A gazdaságot és a társadalmat átállította egy folyamatos háborúskodás igényeinek megfelelően, de a török ellen érdemi hadjáratott soha nem vezetett. 1483-ban öt évre békét köt a szultánnal. Azzal a szultánnal, aki az egész balkánt bekebelezte már és Perzsia irányába nehezen mozdult. A törököknek, ezidőtájt, egyetlen kapu maradt nyitva hódításra: Magyarország. Ezt azzal is megspékelhetjük, hogy szívesen hadakoztak az igaz hitű muzulmánok a gyaur magyarok ellen. Összeköthették a kellemest a hasznossal. István királyunk pont ilyen esetekre vette fel a kereszténységet. A latin műveltség mellett talán nem ártott volna Mátyásnak, ha egy kicsit belemélyed a magyar történelem egyéb rejtett zugaiba is. III Frigyes ellen sakkozik. A francia királlyal egyezkedik, a svájci kantonokkal szövetséget köt, és védelmébe veszi a Frigyes ellen prédikáló salzburgi érseket és ráadásul magyar helyőrséget helyez el a salzburgi várba. III. Iván moszkvai nagyfejedelemnek is szövetséget ajánl, hogy lengyel támadástól ne keljen tartania. 1480-ban megtámadta az osztrák tartományokat és 85-ben elfoglalta Bécset. 1490-ben meghalt, birodalma napok alatt szétesett és 36 év múlva Magyarország szinte megszűnt létezni. Mátyás valószínűleg császár akart lenni és nem érdekelte, hogy ez mennyi adó forintjába és hullájába kerül a magyar vidéknek. Közben a török lelkiekben már fel is osztotta hazánkat. Egy felfuvalkodódott napóleoni béka volt, előszele a török halálnak és az onnan eredeztető magyar lehanyatlásnak. Magyarországot tehát nem 1526-ban ütötték ki, hanem 1485-ben, amikor elfoglaltuk Bécset. Drága apja Hunyadi János egyszer már - 1442 tavaszán - vereséget szenved az országba betörő török hadaktól. Érted ezt drága barátom? 1442-ben a bizonyítottan hódító szándékkal betörő törököktől vereséget szenvedünk, kedvenc Mátyásunk meg 1485-ben Bécset ostromolja. Egy gyenge műtéti hibára hasonlított a bécsi hadjárat, mint mikor a beteg láb helyett az egészségeset amputálják. 1443-ban Szófiáig vonul Hunyadi János serege és csak a tél beállta miatt fordult vissza. 1444-ben megvolt az európai akarat a török kiűzésére, de állítólag a török, olyan előnyös béketervvel állt elő, amelyet a történészek szerint sem lett volna szabad visszautasítani. Mi lehetett abban a békeszerződésben. „Hé ti koszos, buta gyaurok! Most kikaptunk, de ezt kapjátok ki! 1453. május 29-én bevesszük Konstantinápolyt és 1456-ban 100 000 emberrel fogjuk ostromolni Nándorfehérvár várát, és győzelmünk esetén kezünkbe pottyan országotok. Janicsárjaink, mint post-hitlerjugend csapatok , darabokra fognak cincálni titeket.”
Remélem, átlátod ezt a bonyolult történelmi, hadi, társadalmi összevisszaságot! 100 ezres mohamedán tömeg áll az ország déli kapujában, hogy pusztává kaszabolja szép hazánkat, ezzel szemben Mátyás északon hadakozik - igaz kicsit fellázadt huszita keresztények ellen, de hát nem fellázadt zsidók voltak az első keresztények, akiknek rengeteg építő javaslatuk volt -, a Vatikán kérő-parancsoló felkérésére. Germán, szláv, török háromszög, ahol nekünk nem maradt más csak koporsónak való szög – csakúgy, mint a Hol az olló komámasszony játékban annak a gyereknek, akinek nem marad szabad fája.
Mátyás király két nagyon fontos dolgot nem látott át. Hadseregének ereje nem a magyarságra épült, hanem mindenféle összevásárolt nációkra, amelyek halála után más zsoldba álltak, továbbá úgy látszik, hogy az is elkerülte a figyelmét, hogy földrajzilag mi voltunk a következő potenciális áldozat, aminek nyugati és északi ellenségeink maradéktalanul örültek és kihasználták. (A folyók csak lefelé folynak, a törökök csak a szomszédos áldozat után képesek új áldozatra lesni.) Nem csak történelemből, hanem földrajzból is gyenge volt Mátyás király. De a legfontosabb! Emlékszel? Nem az a lényeg, hogy ki az ellenséged, hanem az, hogy ki a szövetségesed. Na most Mátyásnál ez úgy nézett, hogy az összes szövetségese jó messze volt, hogy véletlenül se tudjon segíteni. Franciaország. Svájci kantonok. A röhejesen gyenge Vatikán. Sokan azt mondják, hogy Mátyás király korában a Magyar Királyság nagy és erős volt; én azonban úgy látom, hogy a Magyar Királyság azidő tájt egy szteroidokkal felpumpált testépítőre hasonlított, aki aztán tű nélkül összetöpped, vagy izmosan, de korán meghatl. Magyarország sajnos össze is zuhant és egy jó időre meg is halt. Ez volt a híres felpumpált izomzatú Mátyás királyunk rövid története.
ÉN: Ó Mátyás, dicső királyom!
Mi végre hatalom, erő az oltáron,
Ha a végzet oly’ közel, s a magyar határ
Hazánkra tört török halált talál!
MÁTYÁS: Az ősi erő a pusztai düh,
E medencében hasztalan küzd!
Kiszabadítom, felemelem az országot – s magam.
Király, sőt Császár lesz a magyar!
Magyar Császár, európai birodalom!
Ezért élek, ölök, s ha kell, meghalok!
ERRE ÉN: Tetű rágta pokróc hidegre!?
Magyar élet szegénysége tizedre.
Adók, adok, harcolok, robotolok!?
Magyarok nagyok! Hősök, de koldusok!
A török veszély a moszlim kelepce!
Mátyás királyom, térj eszedre!
Bécs a vég, az élet léke!
Koporsódban szunnyad léted.
Hazát ten kezeddel szülted.
Hazánk ten kezeddel büntet.
MOST Ő KÖNNYESEN: Nagyot alkottam, de fukar a bérem.
Császári alkatom, de uram a vérem.
Hétszer megbocsásson a Hét Vezér, s a törzs!
Hetvenhétszer minden vérrel átitatott rög!
Magyar vagyok éltemben holtomban!
Hazám bocsásd meg vétkem holtomban!
MOST ÉN KÖNNYESEN: A felfújt béka, messziről akár elefánt.
De a legdrágább, legszebb béka te voltál!
Büszke vagyok rád, s nem magamra!
Mert volt egyszer egy magyar posvány,
hol a varangy a gólyát bekapta!
