A történet Hitler gyermekkorával kezdődik. Milyen benyomások érték és milyen volt a kisgyermek Hitler Németországban az I. világháború után. A történet természetesen ezzel párhuzamosan bemutatná az európai és amerikai társadalmi, politikai és katonai környezetet is.
Tudtuk volna-e szeretni a gyermek Hitlert, ha előttünk játszadozik? Kiderül, hogy már gyerekkorában is szereti a színeket és a formákat, de mivel mindez mélyen belül játszódik le benne, visszahúzódó és sokszor kicsúfolt kisgyermekké válik.
Később elkezd festegetni és egyre elismertebb fiú lesz a társaságban.
A történet itt egyre inkább elválik a valós történelemtől és a történelmet egy másik, kitalált síkra tereli.
Egyre több barátja lesz, akiket őszinte szeretettel festeget. Egyre ismertebb és elismertebb festővé válik. Arca, kinézete, sugárzása fokozatosan változik előttünk, mígnem barátságos, művészies, kicsit laza megjelenésű ifjúvá serdül. Megjelenése, kisugárzása együtt változik belső természetével.
Első kiállítását 1923-ben rendezi Münchenben nagy sikerrel. A kiállító terem üvegén keresztül megdöbbenve látja a nácik első felvonulását. A fekete ruhás uniformizált tömeget. Később tudja meg, hogy a Sörpuccs néven elhíresült dilettáns hatalom átvételi kísérlet és bukás szemtanúja volt akaratlanul.
Eddig csak a művészet érdekelte, de ekkor rádöbben, hogy Németország tragikus irányba menetel és a festés mellett egyre többet foglalkozik politikával, és rövidesen belép a Német Szociáldemokrata Pártba. Beszédeket mond, és ezzel egy időben számtalan kiállítása nyílik meg.
Ismertsége és elismertsége mind a festészetben, mind a politikai életben növekszik és egyre több ember figyel fel rá, és egyre több követője akad. Érzi a háborús veszélyt ezért egyre több beszédet mond a békét és a demokráciát éltetve. Beszédjeiben felhívja a németek figyelmét az I. világháború tanulságaira és az embertelen szenvedésekre, amelyet ő személyesen is átélt a fronton.
Elkezd írni is és főtémájává a történelemi törvényszerűségek, a történelmi tanulságok kerülnek. Megpróbálja megérteni, hogy a karosszékben ülő, csendesen poharazgató emberek, hogyan válnak vérszomjas vadállatokká. Kérdéseket fogalmaz meg. Bennünk van-e a vadállat és a körülmények hatására bújik ki belőlünk vagy nincs bennünk és csak spontán, kialakul, mint a rák? Megfogalmazódik benne a társadalmi Nagy Bumm elmélete, amelyhez az I. világháborús élmények szolgáltak alapul. Érzi, hogy közel a kitörés pillanata.
Elmélete szerint a világtörténelem összes háborúja, szenvedése, halála, mocska egy háborúba fog összesűrűsödni, és egyszerre fogja átélni az emberiség a világ összes szenvedését rövid idő alatt. Festményeiben az I. világháborúban bevetett gáztámadások áldozatait, szenvedéseit festi meg hihetetlen átérzéssel, mintegy előre vetítve a II. világháború rémtetteit. Festményeiben megjelenik a megváltás motívuma, amely most paradox módon nem egy zsidó emberhez kapcsolódik, hanem sok százezer zsidóhoz egyszerre.
Leghíresebb festménye: Jézus portré, amelyen a töviskorona minden egyes tövise egy Dávid csillag, és az I. világháborús gázmaszk Jézus fején egy elnyújtott sikolyra emlékeztet, melynek a végén egy koncentrációs tábor elmosódott vonalait fedezzük fel a siratófal árnyékában.
A fasizmus gyorsan erősödik és egyre több összecsapásra kerül sor a fasiszták és a baloldal között a nagyobb német városokban.
Az Amerikai Egyesült Államokban eközben a világgazdasági válság hatására egyre nagyobb tömegek veszítik el állásukat és ezzel párhuzamosan nő a szegénység. Az elégedetlen tömegek az utcára vonulnak. Mindennaposak a sztrájkok és egyre nagyobb a káosz. Álpróféták, anarchisták, és politikai szélhámosok jelennek meg minden utcasarkon. Mindenki hirdeti az igét, de az emberek leginkább dolgozni szeretnének, ám a munkanélküliségi ráta eléri az ötven százalékot. Amerikában érezzük, hogy a Hitler által megfogalmazódott Társadalmi Nagy Bumm kitörni készül.
A fehérek megalapítják a Kluk Klux Klánt. Látjuk, hogy erősödnek, gyarapodnak és radikalizálódnak. Kitűnik egy ember a vezetőjük között, akinek a személyleírása egy az egyben ráillik az igazi tömeggyilkos Hitlerre. Megnevezi a bűnbakokat is. Az Amerikai Egyesült Államok a feketék és az indiánok miatt került ilyen katasztrofális helyzetbe. A néptömegek elhiszik és az egész ország egyre inkább a nevén nevezett népcsoportokat teszik felelőssé az ország minden bajáért. Elkezdődik a szellemi boszorkányüldözés, amely később egy sötét diktatúrába torkollik. (Az igazi USA-ban történt, Mc Carthy korszakot sejteti)
Eközben Németország Hitler szellemi vezetésével megfékezi a fasizmust és a választásokon a Szociáldemokrata Párt nyer. A fasizmus eltűnik, mint ha sosem létezett volna. Az emberek elfelejtik, hogy valaha harcolni akartak. Új eszméket tűznek a zászlajukra.
Eközben sok ismert színész, tudós és művész menekül Amerikából Európába, főleg Németországba.
Japánban elindul egy mozgalom, amely azt tanítja, hogy nem véletlenül hívják őket a felkelő nap országának és egyáltalán nem véletlen, hogy náluk kel fel legelőször a nap. Nem véletlen, hogy fényességet csak rajtuk keresztül kaphat a világ. Japán egy emberként érti meg, hogy ők a kiválasztott nép és nekik kell vezetni a világot. Akik nem fogadják el ezeket az eszméket, azokat erőszakkal fogják megtéríteni. Szimbólumaik között a legfontosabb az aranysárga nap lesz, melyet később az amerikaiak is átvesznek. A nap hasonlít a valós történelemben bevezetett sárga csillagokhoz, amelyeket a zsidóknak kellett hordaniuk Európában. A japánok minden történelmi vélt vagy valós történelmi adatot megpróbálnak saját felsőbbrendűségük bizonyításához felhasználni. Azt terjesztik, hogy Noé japán volt és japánban feneklett meg a hajója, majd később onnan népesült be a föld.
Amerikában eközben japán mintára a KKK mozgalom párttá alakul. Henry Ford lesz a párt vezére, aki megígéri, hogy ha hatalomra kerül mindenkinek lehetővé teszi, hogy legyen autója. Az autóneve: Forall. (For all)
Az amerikai választásokon törvényesen kerülnek hatalomra és elindítják a diktatúra megszilárdítását. A folyamat vezérmotívumai a félelem, a megtévesztés és a folyamatos küldetéstudat erősítése: én küldelek. én tudom, hogy miért. te csak mész minden kérdezés nélkül. Látjuk az amerikai show-business – t a diktatúra szolgálatában. Minden felvonulás, beszéd, tömeggyűlés jól koreografált, grandiózus, látványos és erőtől duzzadt. New York a szemünk előtt alakul át egy folyamatosan kidekorált, katonai kaszárnyává.
Megszavazzák az első indián és néger ellenes törvényeket. A párt ideológiája szerint az indiánokat rezervátumokba kell terelni, a feketéket pedig deportálni kell Afrikába. Egyre erősödnek azok a hangok, amelyek Kanadát ősi amerikai földnek tekintik és követelik az ország visszacsatolását az Amerikai Egyesült Államokhoz. A kampány egyre erősebb, mígnem elérkezik a bevonulás pillanata. Kanadát Amerika bekebelezi, majd megtámadják Mexikót, és ezzel kitör a II. világháború.
Anglia és Németország eközben saját belső gazdasági és politikai válságával van elfoglalva, és nem törődik a tengerentúlon történtekkel.
Churchill elmondja híres beszédét: - Európa már kirobbantott egy világméretű háborút. Ez a háború elég lesz tanulságul az emberiség egész történelme számára 1000 évre előre.
Eközben az amerikai és japán gazdaság teljes mértékben átáll hadigazdálkodásra. Elfoglalják a Bahamákat és a feketéket ott is lágerekbe gyűjtik, majd Afrikába deportálják.
Tovább nyomulnak Közép Amerika belseje felé, és sorra foglalják el az országokat. Az indiánokat mindenhol összegyűjtik és amerikai, illetve mexikói rezervátumokba szállítják.
Először jutnak el olyan hírek Európába, hogy a túlnépesedett rezervátumokat egyszerűen rágyújtják az indiánokra napalmbombákkal és az indiánok egyszerűen szénné égnek.
Európában a cionizmus visszafejlődik, átalakul, mert nagyobb problémák kerülnek a kormányok előterébe és a zsidóság asszimilációja felgyorsul. A zsidóság kizárólag „csak” vallássá alakul át és kialakulnak olyan vallásos zsidó szekták, akik tovább hirdetik a zsidóság jogát a szent földre, de csak isteni, és nem emberi segítséggel.
A háborúban a feketék nagy részét deportálják Afrikába és új államok alakulnak az amerikai feketékből.
A háború szerencsére nem terjed át Európába, mert a közös Amerikai-Japán partraszállási kísérletet meghiúsítják Dunkerque-nél és ezután az egyesült európai hadak Hitler vezetésével ellentámadásba mennek át, és teljes fölényre tesznek szert minden fronton. Közben óriási versenyfutás indul el az atomba kifejlesztése terén. Werner Heisenberg vezetésével Németország nyer és ledobják New-Yorkra az első atombombát. Az amerikaiak és japánok kapitulálnak.
Az indiánok ENSZ felhatalmazással államot alapíthatnak az USA egy területéből.
A háború után az emberiség keresi az okokat, és nem érti, hogy történhetett mindez. Emlékhelyeket hoznak létre. Remekművek születnek minden téren, melyek megpróbálják megértetni, láttatni, hogy miért történt, ami történt. Egy német író – Hitler közeli barátja - avantgárdé módon megírja, hogy a háború elkerülhetetlen volt, csak a szereposztás volt kérdéses. Egészen furcsa teóriája szerint az áldozatok halmaza tulajdonképpen adva volt és csak a gyilkosok versengtek még egymás között.
Könyvében leírja, hogy miként alakulhatott volna még a II. világháború. Szemünk előtt leperegnek a főbb képek, ahogy valójában történt minden.
Mussolini és Hitler
Japán és Kína.
Anschluss, Csehország felosztása, a háború kirobbanása.
Szovjetunió megtámadása.
A haláltáborok.
A könyv második fele megpróbál természetesen a miértekre is válaszolni. A könyv címe: A megismételt II. világháború avagy Isten nem öl és nem támad fel!
A könyv óriási felzúdulást vált ki és rengeteg támadás éri az írót.
Hitler elolvassa, és olvasás közben látjuk, ahogy lassan átalakul azzá, ami valójában volt. Kíméletlen, fanatikus gyilkossá. Megérzi, hogy igazat ír a könyv. Látja magát tömeggyilkosként. Megőrül és öngyilkos lesz.
Teljesen új kép: Látjuk, amint egy moziban valahol Európában felgyúlnak a fények és kijön a vászon elé egy emberke és elkezdi szólongatni és kérdezgetni az éppen felálló és kifelé igyekvő nézőket. (Eközben az igazi moziban is felgyúlnak a fények, de a film pereg tovább)
- Hé nincs még vége! Hová sietnek. Beszéljük meg! Te ott a jobb szélen, piros pólóban, mit gondolsz az egészről? Vagy te ott középen, aki a mobiltelefonoddal babrálsz! Üljetek vissza és beszélgessünk!
Közben látjuk, hogy az emberek nem figyelnek a vászon előtt kiabáló emberkére, és egyre gyorsabban mennek ki a teremből.
Kint egy pár elkezd beszélgetni a filmről, miközben egyre távolodnak a teremtől.
- Nem értem min múlott, hogy nem így alakult a történelem?
- Így is alakulhatott volna.
- Bárki és bárkik képesek tömegesen pusztítani.
- És az áldozat is lehet bárki.
- Az emberek szeretnek harcolni. Szeretnek lelkesedni.
- Igen úgy érzik, hogy csak úgy maradhat fenn a nevük, ha tömegeket mozgatnak valamilyen irányban
- Aztán szembejön velük egy másik, mozgatott tömeg.
- És ebből jó nagy kavarodás keletkezik.
- Sebek, halottak és fájdalmak.
- Akkor még inkább kérdőre vonják egymást.
- És még több halott és még több fájdalom.
- A vér további tömegeket vonz.
- Még többen ölnek, és viszont.
- Egy ilyen helyzetben már tulajdonképpen lényegtelen, hogy mennyire vagy gátlástalan gyilkos.
- A főmozgató bízik a győzelemben, mert akkor nem lesz, aki kérdőre vonja.
- Akit éppen ölnek az is gátlástalanná válik.
- Gátlástalanul élni akar.
- Gátlástalan tömeggyilkosokká válnak az áldozatok is.
- De mi a megoldás.
- Örök élet. Akkor nincs értelme gyilkolni.
- Akkor élve fognak eltemetni.
- Gyülekezési tilalom.
- Egy gombnyomással el tudnak intézni bárhol vagy.
- Elmagyarázzuk. A háború rossz. A béke jó.
- De a háborúban vannak olyan jó dolgok, amelyek nincsenek a békében.
- És nem lehetne csak úgy imitálni a háborút?
- Hogy érted?
- Statisztákkal. Paradicsomlével. Petárdákkal.
- Nem hiszem, hogy a döghúsra vágyókat be lehet csapni.
- Akkor fogadjuk el, hogy vadállatok vagyunk, de nem ételért ölünk.
- Igen és azt is fogadjuk el, hogy nem akarunk egyedül ölni csak tömegben.
- Szóval megint ott vagyunk akkor, hogy mi a teendő?
- Semmi.
- Mindenki mondja a magáét?
- Igen.
- És ha valakik meg akarnak ölni téged pusztán azért, mert amerikai vagy?
- Majd azt mondom, hogy nem vagyok az.
- Szégyelled?
- Bármi lehetnék! Nem mindegy?
- Nekem igen.
- Ha mindenki angolul beszélne, és csak egy bőrszín lenne, akkor is lennének háborúk?
- Viccelsz? Nem ezen múlik. Rengeteg polgárháború is volt.
- Nem kerültünk közelebb a problémához.
- Kell nekünk a háború.
- Szeretjük
- Csak azt nem szeretjük, ha lelőnek.
- Ha csak szenvednénk, de nem halnánk meg, egész klassz dolog lenne.
- Nagy barátságok köttetnének a seregben.
- Bejárnánk a világot.
- Sátrakban laknánk, és tábortüzek mellett énekelnénk!
- Soha sem unatkoznánk!
- Dicsőséget szereznénk a hazánknak!
- Emberek milliói néznének fel ránk!
- Regényeket és drámákat írnának rólunk!
- Bevonulnánk a történelembe!
- Csak az a sok vér ne lenne.
- Az engem is zavar.
- Be lehetne vezetni az egyenruha alatti kötelező vérgyűjtőt.
- Hogy ne zavarja a gyilkosokat a vér látványa.
- Ez az!
- Valami értelme mégis csak volt annak, hogy megnéztük ezt a filmet!
- Á ne hülyéskedj! Szóval csak ennyi?
- Szórakoztunk is! Múlattuk az időt!
- Ez olyan nagy dolog?
- 90-100 percet szórakoztató fikciók között eltölteni, nem is olyan rossz dolog.
- Ezért szeretünk moziba járni.
- Igen, és ezért szeretünk olvasni, koncertre járni és play-station-özni.
- Kezelni úgy látszik már megtanultuk magunkat, de megelőzni a problémákat még nem tudjuk.
- Valószínűleg nem fogjuk soha.
- Felismerni sem, viszonylag időben?
- A sakktáblán állnak a bábuk, ki fog nyerni?
- Nem tudni.
- Sejteni lehet.
- Azt lehet.
- Ha megelőzni akarunk, akkor matrjóska parasztokat teszünk a sakktáblára, és akkor nem pusztítanak el a sötét erők. Mindig lesz másik.
- Nehéz felismerni, hogy melyik támadó paraszt veszélyes.
- Igen, mert ha végig masírozik a táblán pusztító királynővé is válhat, aki bármerre léphet.
- Akár kilenc királynője is lehet az egyiknek.
- Hitler is egy ilyen parasztból vált mindenható királynővé.
- Még is érdemes volt eljönni.
- Érdemes jönni-menni.
- Veled érdemes jönni-menni.
- Veled is.
- Együtt érdemes.
- Rájöttem, hogy mi volt a film értelme.
- A vérgyűjtőn kívül?
- Haha.
- Na mond!
- A moziba együtt jöttünk-mentünk. Fantáziáltunk és addig sem jutottak eszünkbe személyes gondjaink. Ráadásul a sötétben minden ember egyforma és még mutogatni sem tudunk egymásra, így nem kell attól tartani, hogy pont egy moziban robbanjon ki egy háború. Sőt tovább megyek, van ruhatár is.
- És?
- Le kell adni… nem hozhatsz be fegyvereket.
- Éljen a mozi!
