Milan I. Steiner

A történet Hitler gyermekkorával kezdődik. Milyen benyomások érték és milyen volt a kisgyermek Hitler Németországban az I. világháború után. A történet természetesen ezzel párhuzamosan bemutatná az európai és amerikai társadalmi, politikai és katonai környezetet is.

A történet legszűkebb értelemben vett témája: A természetes evolúciót az emberi agyakba beültetett számítógépes programok alapján irányított, mesterséges evolúció váltja fel.

Téma: A történet alapötlete, hogy egy nem is olyan távoli fantasztikus világban, az anyagi és természeti korlátok és katasztrófák hatására, mesterséges evolúció (számítógépes programok segítségével) váltaná fel, az évezredek folyamán jól bevált, természetes biológiai evolúciót, amelynek a legmagasabb szintje, paradox módon nem a fejlődést, a tökéletességet szolgálná, hanem a folyamatos agyi lebutítást. (Hogy és miért? Erről szólna a film.) A mesterséges evolúció a visszafejlődést irányítaná. Az anti-evolúciót.

Volt egyszer egy kis piros Pöttyöslabda, aki nagyon szerette a kisgyerekeket. Azért szerette őket, mert nagyon jó volt velük játszani. Ugrabugráltak, hemperegtek, gurigáztak, pattogtattak és ehhez mindig a kedvenc kis labdájukat hívták. Hasonszőrűek vagyunk - gondolta a kislabda s még hozzágondolta mosolyogva: Gömbölyű a lelkük.

Talpra Magyar! Ki a haza?

Igen, talpra várom az összes magyart, kinek hazáját körmönfont módon ellopták. Míg én azon gondolkodtam, hogy mitől érezhetem magam magyarnak (Ami hol jó érzés, hol rossz, és olykor közömbös is, hiszen Beethoven hangjait, Gauguin színeit, vagy szavakba nem foglalható gyászaim, olykor örömöm lágy redőit, hívhatom-e magyarnak? Hijnye de Magyarul érzem magam!? Igaz-e ez a jelző? Vagy magyarnak kell- e tartanom magam, azért, hogy itt élhessek, vagy magyarként kell-e élnem egy olyan országban, ahol nem is élnek már magyarok; és egyszer csak azon veszem észre magam, hogy hazaárulóként, idegenszívűként, nemzetietlen, talpra nem állni képes, csak fosztóképzővel ellátott magyarként, mehetek ki az utcára.

Ki hát a Haza? Radnóti leírta, de ő zsidóként csak be akart nyalni nemdebár, hogy ne vigyék el, de ez nem sikerült neki. Csak az a probléma, hogy magyar földben foglalja a drága helyet. A költő, ha élne, kicsit részeges szomorkás szemmel, így „bölcselkedne” Faludy Gyuri bácsival egy piszkos kis kocsma mélyén:

KisLatyak